A washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány kuratóriuma Orbán Viktornak ítélte oda az idén a Truman-Reagan Szabadság Díjat. Az alapítvány másik két kitüntetettje Joseph Lieberman amerikai demokratapárti szenátor és Philip Crane republikánus képviselő. Az alapítvány kuratóriuma olyan személyiségeknek ítéli oda minden évben a díjat, akik megítélésük szerint sokat tettek a szabadság és a demokrácia előmozdításáért. A díjat a washingtoni ünnepségen Orbán Viktor nevében Németh Zsolt, a FIDESZ alelnöke veszi át - tájékoztatta az alapítvány az MTI-t. A díjat korábban megkapta többek között Elena Bonner, Andrej Szaharov ellenzéki tudós özvegye, Vytautas Landsbergis, volt litván elnök, Wei Jing Seng, 19 évre bebörtönzött kínai emberi jogi harcos és Jesse Helms szenátor, Vlagyimir Bukovszkij szovjet disszidens, emberi jogi aktivista. /Orbán Viktor kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
2003. november 18.
Nagy port kavart a romániai politikai életben Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens állítása, miszerint az 1989-es forradalmat a szovjet KGB rendezte meg. Vlagyimir Bukovszkij a hét végén Brassóban, a Disszidens tevékenységek és mozgalmak a kései kommunizmusban című nemzetközi szimpóziumon azt állította, hogy "Moszkva már 1988-ban elrendelte a bukaresti hatalom megdöntését, majd tervet is kidolgozott erre. A kelet-európai államokban végbement forradalmak tulajdonképpen a KGB kezdeményezésére kezdődtek meg". Az orosz író elmondta, a volt kommunista országok hatalmon lévő politikusainak mintegy fele együttműködött a szovjet titkosszolgálattal. Bukovszkij állításaira reagálva Ion Iliescu államfő közölte: az elmélet szerinte nem az orosz disszidenstől származik, hanem azoktól az "ágrólszakadt románoktól", akik a 90-es évek elején már előhozakodtak ezzel. "Sztálin-ellenes kiállásáért tiszteltem Bukovszkijt, ám a romániai forradalomról tett kijelentései mélységesen kiábrándítanak.". Vlagyimir Bukovszkij "államellenes magatartásáért" már 16 évesen konfliktusba keveredett a KGB-vel. 1961-ben eltiltották az egyetemről, két évvel később rendszerellenes tevékenység miatt munkaszolgálatra küldték. Nyugati nyomásra 1976-ban hagyhatta el a Szovjetuniót. /R. Sz.: KGB-s puccs volt? = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./
2004. június 24.
Orosz titkosszolgálati adatokra, illetve a CIA által nyilvánosságra hozott jelentésre hivatkozva azt írta a Ziua bukaresti lap, hogy Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat első igazgatója, aki az első három évben tagadta, hogy a szekuritátéhoz köze lett volna, beiktatása után titokban találkozott Jevgenyij Primakovval, a KGB vezetőjével, anélkül, hogy a kormány és az elnöki hivatal erről 2003-ig bármit is tudott volna. Vlagyimir Bukovszkij orosz disszidens azt állította, hogy Moszkva Ion Iliescu és társai segítségével a volt szovjet blokkon belüli legnagyobb és legerősebb KGB-csoportot hozta létre. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./
2006. május 9.
Vlagyimir Bukovszkij orosz szellemi ellenálló május 8-án Brassóban azt nyilatkozta, hogy olyan dokumentumok birtokában van, melyek igazolják: a kelet-európai forradalmak terveit Moszkvában állították össze. E dokumentumok egyikében a volt szovjet elnök, Mihail Gorbacsov úgy vélte, hogy Ion Iliescu jó Romániának. “Az egyik dokumentumban Gorbacsov a bolgár vezetőkhöz szól. Az egyik bolgár vezető, Petar Mladenov (aki Todor Zsivkov helyét vette át 1989-ben) azt mondta: “Romániában Iliescu nekünk nagyon jó”. Gorbacsov erre: “Igen, de ne beszéljünk erről nyilvánosan. Rosszat tennénk neki, így jobb, ha hallgatunk”. Bukovszkij hangsúlyozta: a forradalmak teljes ötlete a szovjet terv része. „Megtaláltam a Szovjet Kommunista Párt Politikai Bürójának ez irányú határozatát” – nyilatkozta. Vlagyimir Bukovszkij a kommunizmus elleni állásfoglalásai nyomán vált ismerté, ezért tiltották ki Oroszországból 1995-ben. Az orosz író a kommunizmus tanulmányozásában az egyik legjelentősebb szaktekintély, több alkalommal is felajánlotta támogatását a kommunizmus gyilkosságainak kiderítésére irányuló román erőfeszítésekhez. Vlagyimir Bukovszkij a “November 15.” Szövetség által Brassóban szervezett Román Kommunista Ellenállás IV. találkozóján vesz részt. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./
